A finn közoktatás szerkezetében a tankötelezettség 7-16 éves kor között kilenc tanév. Az általános iskola első hat évében a mi alsó tagozatunknak megfelelő osztálytanítós rendszerben tanulnak a diákok, ezt követi 13-16 éves kor között a hazai felső tagozathoz hasonló alsó középfokú iskola. Ezután, 16-19 éves koruk között járhatnak a diákok a hároméves gimnáziumba. (Innen – ahogy az érettségit adó szakközépiskolákból is – bármelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulhatnak a diákok.)
Újabban Magyarországon is felmerült a kilenc évfolyamos általános iskolai képzés bevezetésének lehetősége, az alsó tagozatos időszak megnyújtásával, a kulcskompetenciák sikeresebb megalapozásának érdekében, ám a finn közoktatás időkeretei ennél sokkal jelentősebb mértékben különböznek a magyarországitól. Például a finn gimnáziumokban a tanév öt, hathetes periódusra oszlik. (A 2016-2017-es tanévben a tanítás 2016. augusztus 11-től 2017. június 2-ig tart, a hathetes egységeken belül van téli és tavaszi szünet is.) A diákok már tavasszal megkapnak egy tantárgykínálatot, amelyből válogatva – a hazai egyetemistákhoz hasonlóan – összeállítják a következő évi tanrendjüket. Egy-egy tárgyat egy hathetes periódusra választanak, azaz hathetenként változik az órarendjük.
Vannak kötelező tárgyak, ilyen a finn és az angol, ezeket mindenki mindig tanulja, a magyarországi értelemben vett iskolai osztály tagjai csak ezeken az órákon vannak együtt, más órákon az arra a kurzusra jelentkezett diákokkal alkotnak csoportot. Vannak olyan tantárgyak, amelyeket kötelezően tanulni kell (pl. matematika, svéd nyelv, történelem stb.), de hogy ezeket mikor veszi fel a diák, az a saját döntésén alapul, továbbá vannak fakultatív tantárgyak is. A minimálisan kötelező óraszám fölött is felvehetnek tárgyakat érdeklődésük alapján, például megteheti egy diák azt is, hogy a tanév minden szakaszában tanul történelmet, de csak három hathetes egységben kötelező. A kapott tájékoztatás szerint a diákok többsége a kötelezőnél több tantárgyat vesz fel, a maximális óramennyiséget az órarend keretei szabják meg. Az egyik megkérdezett elsőéves gimnazista például a finn és az angol mellett matematikát, fizikát, biológiát, német és svéd nyelvet tanul az első hathetes periódusban, később pedig majd más tárgyai lesznek.
A tanítási órák 75 percesek (8:00–9:15, 9:30–10:45, 11:00–12:45, 13:00–14:15), a harmadik órát egy félórás ebédszünet szakítja meg. A finn közoktatásban minden diák ingyenesen kap ebédet az iskolai menzán, amit a legtöbben igénybe is vesznek, bár nem kötelező az iskolai étkezés. Ekkor holmijukat a bezárt tanteremben hagyják, a tanulók és a tanárok nyugodt tempóban megeszik könnyű, tápláló és egészséges ebédjüket, majd folytatódik a félbehagyott tanítási óra.
A magyar iskolákból ismerős délutáni, tanítási időn kívül szervezett programok itt szinte ismeretlenek, viszont a diákok Finnországban is rendszeresen kapnak otthonra házi feladatokat, a magyarországihoz hasonló módon. Az általános iskolákban a tanítási órák 45 percesek, de megfigyelésem szerint gyakran tartanak „tömbösített” órákat; az általam látott órarendben például matematika, matematika, zene, finn, finn órák követték egymást.
Az idei tanévtől fokozatosan bevezetendő „jelenségalapú oktatás” biztosan alaposan átalakítja a tanítás időszervezését is az általános iskolában, de ennek a hatásait majd csak a következő években lehet megfigyelni. Mivel a tanárok óraterhelése nem túl nagy, az iskolai óráik között is jut idejük az óráik előkészítésére, de természetesen nekik is akad a tanítási időn kívül is munkájuk az órákra való felkészüléssel. Amikor azonban hazai cikkekben azt olvassuk, hogy egy finn tanár maximum négy órát tanít naponta, ne feledkezzünk meg róla, hogy ez az ottani gimnáziumban négy, 75 perces órát jelent.
(Tapasztalataimat az Erasmus+ pályázat keretében a salói Salon Lukio gimnáziumban és a Hermannin Koulu általános iskolában szereztem.)
Baranyai Mihály írása
Vidám tanár 