Hétfő reggelente gyakran ébredünk szorongással. Egy újabb hét megpróbáltatásai várnak ránk, reményt csak a lassan közeledő hétvége jelent.
Jocó megint nem csinált házi feladatot. Naná, hogy a múlt órai anyagot sem nézte át. És még megint ő lesz megsértve, amikor leszidom emiatt!
A gyerekek nyafognak, hogy halasszuk el a holnapi dolgozatot. Újra alkudoznom kell velük, a lelkükre beszélni, pedig már így is utálnak.
Két osztály feladatlapját kell kijavítanom. Mindig kifutok az időből. Annyit dolgozom, hogy állandóan fáradt és kedvetlen vagyok.
„Kedvenc” kolléganőm, Erzsike megint megjegyzést fog tenni a hajamra. Tényleg el kellene már mennem a fodrászhoz, de most, a hónap végén nem telik rá. Sose lesz annyi pénzem, amennyit szeretnék.
A fenti forgatókönyvek mindannyiunk fejében idegesítően nyüzsögnek. Pedig egy kis odafigyeléssel levetkőzhetjük őket, és szép, nyugodt gondolatokat költöztethetünk a helyükre. Hétfőnként kezdhetjük a hetet tettre készen, az előttünk álló kihívások megoldásait és az ezzel járó sikereket tervezve, Jocónak adhatunk teljesíthető, életszerű és motiváló feladatot, a dolgozatírás napját ésszerűen, mindkét fél közös akaratának megfelelően tűzhetjük ki és következetesen ragaszkodhatunk hozzá, így a javítást is könnyebb időzíteni, a fodrász pedig kerülhet a hónap elejére.
Máris könnyebb. Csak ne felejtsd el eldobni a rossz forgatókönyvet!
Vidám tanár 