Milyen az élet a finn iskolákban?
Az edu Karjela szervezésében 2016 nyarán egy egyhetes továbbképzésen vettem részt Lahtiban.
Szerettem volna megismerni egy finn iskolát, de mivel az iskolai szünetben volt a kurzus, így erre nem nyílott lehetőségem. A kurzus egy olyan sportcentrumban volt, ahol iskolai csoportok tartották nyári táborukat, mégis sokat láttam, és informális helyzetekből ugyan, de szereztem érdekes benyomásokat.
- Finnország területe háromszorosa Magyarországénak; ezen a területen 5 millió ember él. Mintegy 88 000 tó van az országban, továbbá 3 millió szauna.
- Pajulahti 1000 fős falu. A házak elszórtan helyezkednek el a dombos vidéken, kerítés nem veszi körül a telkeket, az erdő benő a házak közé. Ebben a kis faluban helyezkedik el Pajulahti Sports Institute. Az intézmény sportcentrum, képzési centrum és szabadidős létesítmény egyben. Például: uszoda, teniszpálya, nyáron is üzemelő jégpálya, focipálya, kalandpark képezik a sportcentrum részeit. A centrum a finn olimpiai csapat hivatalos edzőhelye is, illetve mozgássérültek sportversenyeinek is helyet ad. Ehhez kapcsolódnak a tantermek, könyvtár, illetve a szálláshelyek, szaunák.
- A finn oktatási rendszer
- ingyenes
- egy kilencéves kezdő és egy hároméves középső szakaszból áll
- 7 évesen kezdenek iskolába járni a gyerekek
- napi 3-4 órán át tanulnak, de bizonyos órák 90 percesek
- az első 9 évben ingyenesek a taneszközök és mindvégig ingyenes az étkezés
- a középiskola hároméves, de 4 év alatt is végezhető; bár a tanulók 95%-a elvégzi 3 év alatt
- minden év 5 szakaszra bomlik, és minden szakasz végén tantárgyi vizsgák állnak
- angol nyelvet 9 éves kortól tanulnak heti 6 órában
- hetente 2 testnevelésóra van
- az anyanyelvórák szerepe hangsúlyos: 5 vagy 4 lehet hetente
- a szaktanárok heti óraszáma nem egységes: legkevesebb órája az anyanyelvtanárnak van: heti 16 óra, legnagyobb óraszáma a testneveléstanárnak: 23 óra
- a testneveléstanárok azért, hogy a heti 23 órájuk megvalósuljon, mást is tanítanak még akkor is, ha nincs diplomájuk azon a területen (például számítástechnikát, technikát)
- minden tanárnak heti 3 plusz órája van, melyet szülőkkel és kollégákkal való kapcsolattartásra kell fordítania
Testnevelés és egészségnevelés:
– A legújabb kutatások eredményire alapozzák a tárgy tanítását. Ezek szerint 16 éves korig napi 2 óra aktív mozgásra van szükség, 16 éves kor felett napi 1 óra aktív mozgásra. A kutatások szerint ezt a mozgásmennyiséget 20 perces blokkokban a legegészségesebb végezni, nem egyszerre. Ebbe beleszámít az is, ha valaki kerékpárral jön az iskolába.
– Az ország természeti adottságai miatt a vízi sportok, a téli sportok és a szaunázás kultúrája elterjedt a családok hétköznapjaiban.
– Az előadó szerint a szabad mozgásra kell ránevelni a tanulókat, nem pedig konkrét sportokra.
– Az előadó testneveléstanár szerint kizárólag pozitív visszajelzésnek van helye sportolás közben, különben visszahúzódóakká válnak a tinédzserek, és abbahagyják az órán való részvételt.
– Évente 2 sportnap van az iskolák tanárainak, melyet együtt, közös sportolással töltenek.
– Finnországban 1970 óta zajlik egy népegészségügyi akció, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését segíti, és az elmúlt 50 évben mérhető eredményeket hozott.
– Az iskolai ingyenes menza több, választható fogásból áll, melyet kizárólag egészséges ételekből állítanak össze. Az iskolák területén semmilyen egészségtelen élelmiszer nem kapható, az automatákból tejet lehet venni.
Módszertan és tantárgypedagógia
- „Learning is more important than teaching” – vetíti ki a táblára az első alkalommal a mondatot az előadó tanár, és ennek jegyében minden témát először kooperatív technikával (hólabda módszer és egymás tanítása mozaik technikával módszer) feldolgoztat a kurzus résztvevőivel. A csoportok feladatmegoldásait dicséri, nem javítja, majd a beszámolók végén ő is elmondja a véleményét a kérdésről, tehát a „tanítás” az utolsó fázisban zajlik. Így gyakorlatilag nem tart előadást a meghirdetett témákról.
- Socrative students és KAHOOT applikációk bemutatása, amelyet mobiltelefonnal használhatnak az osztályban lévők, és így interaktív feladatok oldhatóak meg. Az applikáció segítségével a tanulók eredményei és gyorsasága is kirajzolódik az ellenőrző fázisban
- Tantárgyi integrációra vonatkozó feladatot oldunk meg: hogyan viszed be a testnevelés órába a többi szaktárgyat (történelem, matematika), illetve hogyan viszed be bármelyik szaktárgy oktatásába a testnevelést?
Interkulturalitás és szubjektív észrevételek
A kurzus résztvevői 8 országból érkeztek. Ötfős török csoport érkezett egy kivételes adottságú török magániskolából. Az ellenkező végleten helyezkedett el a spanyol csoport, ők egy Madrid külvárosában lévő iskolából jöttek, ahol rengeteg a bevándorló, elmondásuk szerint Romániából érkeznek szegény családok. Komoly integrációs problémákat kell megoldaniuk, az iskola körülményei szegényesek. Jól felszerelt, saját uszodával rendelkező iskolából érkeztek a német kollégák, akik azonban a gyerekek olyan fokú motiválatlanságáról számolnak be, hogy rendszeresen 5 főnek tartják a testnevelésórát. Közben 25 fős szíriai és afgán menekültekből álló osztályt kellett indítaniuk az elmúlt tanévben, akikhez segítő szakembert rendelt ki az állam, hogy a szíriai és az afgán menekültek közötti véres konfliktust az osztályteremben oldja.
- A kurzus résztvevői több alkalommal tették fel hangsúlyosan kérdést: hogyan motiváljam a tanítványaimat? Mi a kulcs? Mi a „finn csoda”? Az előadóktól erre a következő válaszokat kapták:
- kevés anyag kerüljön egy órára
- sok időt hagyni az elmélyítésre
- pozitív visszajelzésekkel támogatni, negatív kritikának nincs helye
- kulcs a kommunikáció, egy tanárnak a legmagasabb szinten kell alkalmaznia a kommunikációs technikákat, a konfliktuskezelési technikákat
A kurzus résztvevői nem vagy kevéssé fogadták el a válaszokat, valamilyen konkrét kulcsot kértek. A finn előadók nem mondtak többet, végső érvük ez volt: „Ha a tanár nem motivált a saját tantárgyában, akkor nem tud senkit sem motiválni.” Érdekes vita bontakozott ki, melyet egy olyan kolléga zárt le, aki eddig 3 alkalommal volt továbbképzésen Finnországban, és azt állította, hogy a finnek valóban így tanítanak, és ezekkel az eszközökkel motiválnak. Ezt a gyakorlatban is megtapasztaltuk: a délutáni foglalkozás 3 órakor véget ért, és azt a feladatot kaptuk, hogy öntevékenyen fedezzük fel sportcentrumot, és használják ki a lehetőségeket. Ezzel nem mindenki élt, de sokan biciklitúrára mentek, átúszták a tavat, szaunáztak, kapcsolatokat építettek ki egymással.
Számomra a kurzus – ki merem mondani – életre szóló élményt adott.
Ruff Zsuzsanna írása
Vidám tanár 