Egészséges nevelés a finn iskolákban

Milyen az élet a finn iskolákban?

Az edu Karjela szervezésében 2016 nyarán egy egyhetes továbbképzésen vettem részt Lahtiban. 

Szerettem volna megismerni egy finn iskolát, de mivel az iskolai szünetben volt a kurzus, így erre nem nyílott lehetőségem. A kurzus egy olyan sportcentrumban volt, ahol iskolai csoportok tartották nyári táborukat, mégis sokat láttam, és informális helyzetekből ugyan, de szereztem érdekes benyomásokat.

  • Finnország területe háromszorosa Magyarországénak; ezen a területen 5 millió ember él. Mintegy 88 000 tó van az országban, továbbá 3 millió szauna.
  • Pajulahti 1000 fős falu. A házak elszórtan helyezkednek el a dombos vidéken, kerítés nem veszi körül a telkeket, az erdő benő a házak közé. Ebben a kis faluban helyezkedik el Pajulahti Sports Institute. Az intézmény sportcentrum, képzési centrum és szabadidős létesítmény egyben. Például: uszoda, teniszpálya, nyáron is üzemelő jégpálya, focipálya, kalandpark képezik a sportcentrum részeit. A centrum a finn olimpiai csapat hivatalos edzőhelye is, illetve mozgássérültek sportversenyeinek is helyet ad. Ehhez kapcsolódnak a tantermek, könyvtár, illetve a szálláshelyek, szaunák.
  • A finn oktatási rendszer
    • ingyenes
    • egy kilencéves kezdő és egy hároméves középső szakaszból áll
    • 7 évesen kezdenek iskolába járni a gyerekek
    • napi 3-4 órán át tanulnak, de bizonyos órák 90 percesek
    • az első 9 évben ingyenesek a taneszközök és mindvégig ingyenes az étkezés
    • a középiskola hároméves, de 4 év alatt is végezhető; bár a tanulók 95%-a elvégzi 3 év alatt
    • minden év 5 szakaszra bomlik, és minden szakasz végén tantárgyi vizsgák állnak
    • angol nyelvet 9 éves kortól tanulnak heti 6 órában
    • hetente 2 testnevelésóra van
    • az anyanyelvórák szerepe hangsúlyos: 5 vagy 4 lehet hetente
    • a szaktanárok heti óraszáma nem egységes: legkevesebb órája az anyanyelvtanárnak van: heti 16 óra, legnagyobb óraszáma a testneveléstanárnak: 23 óra
    • a testneveléstanárok azért, hogy a heti 23 órájuk megvalósuljon, mást is tanítanak még akkor is, ha nincs diplomájuk azon a területen (például számítástechnikát, technikát)
    • minden tanárnak heti 3 plusz órája van, melyet szülőkkel és kollégákkal való kapcsolattartásra kell fordítania

Testnevelés és egészségnevelés:

–          A legújabb kutatások eredményire alapozzák a tárgy tanítását. Ezek szerint 16 éves korig napi 2 óra aktív mozgásra van szükség, 16 éves kor felett napi 1 óra aktív mozgásra. A kutatások szerint ezt a mozgásmennyiséget 20 perces blokkokban a legegészségesebb végezni, nem egyszerre. Ebbe beleszámít az is, ha valaki kerékpárral jön az iskolába.

–          Az ország természeti adottságai miatt a vízi sportok, a téli sportok és a szaunázás kultúrája elterjedt a családok hétköznapjaiban.

–           Az előadó szerint a szabad mozgásra kell ránevelni a tanulókat, nem pedig konkrét sportokra.

–           Az előadó testneveléstanár szerint kizárólag pozitív visszajelzésnek van helye sportolás közben, különben visszahúzódóakká válnak a tinédzserek, és abbahagyják az órán való részvételt.

–           Évente 2 sportnap van az iskolák tanárainak, melyet együtt, közös sportolással töltenek.

–           Finnországban 1970 óta zajlik egy népegészségügyi akció, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését segíti, és az elmúlt 50 évben mérhető eredményeket hozott.

–           Az iskolai ingyenes menza több, választható fogásból áll, melyet kizárólag egészséges ételekből állítanak össze. Az iskolák területén semmilyen egészségtelen élelmiszer nem kapható, az automatákból  tejet lehet venni.

Módszertan és tantárgypedagógia

  • „Learning is more important than teaching” – vetíti ki a táblára az első alkalommal a mondatot az előadó tanár, és ennek jegyében minden témát először kooperatív technikával (hólabda módszer és egymás tanítása mozaik technikával módszer) feldolgoztat a kurzus résztvevőivel. A csoportok feladatmegoldásait dicséri, nem javítja, majd a beszámolók végén ő is elmondja a véleményét a kérdésről, tehát a „tanítás” az utolsó fázisban zajlik. Így gyakorlatilag nem tart előadást a meghirdetett témákról.
  • Socrative students és KAHOOT applikációk bemutatása, amelyet mobiltelefonnal használhatnak az osztályban lévők, és így interaktív feladatok oldhatóak meg. Az applikáció segítségével a tanulók eredményei és gyorsasága is kirajzolódik az ellenőrző fázisban
  • Tantárgyi integrációra vonatkozó feladatot oldunk meg: hogyan viszed be a testnevelés órába a többi szaktárgyat (történelem, matematika), illetve hogyan viszed be bármelyik szaktárgy oktatásába a testnevelést?

Interkulturalitás és szubjektív észrevételek

 A kurzus résztvevői 8 országból érkeztek. Ötfős török csoport érkezett egy kivételes adottságú török magániskolából. Az ellenkező végleten helyezkedett el a spanyol csoport, ők egy Madrid külvárosában lévő iskolából jöttek, ahol rengeteg a bevándorló, elmondásuk szerint Romániából érkeznek szegény családok. Komoly integrációs problémákat kell megoldaniuk, az iskola körülményei szegényesek. Jól felszerelt, saját uszodával rendelkező iskolából érkeztek a német kollégák, akik azonban a gyerekek olyan fokú motiválatlanságáról számolnak be, hogy rendszeresen 5 főnek tartják a testnevelésórát. Közben 25 fős szíriai és afgán menekültekből álló osztályt kellett indítaniuk az elmúlt tanévben, akikhez segítő szakembert rendelt ki az állam, hogy a szíriai és az afgán menekültek közötti véres konfliktust az osztályteremben oldja.

  • A kurzus résztvevői több alkalommal tették fel hangsúlyosan kérdést: hogyan motiváljam a tanítványaimat? Mi a kulcs? Mi a „finn csoda”? Az előadóktól erre a következő válaszokat kapták:
    • kevés anyag kerüljön egy órára
    • sok időt hagyni az elmélyítésre
    • pozitív visszajelzésekkel támogatni, negatív kritikának nincs helye
    • kulcs a kommunikáció, egy tanárnak a legmagasabb szinten kell alkalmaznia a kommunikációs technikákat, a konfliktuskezelési technikákat

A kurzus résztvevői nem vagy kevéssé fogadták el a válaszokat, valamilyen konkrét kulcsot kértek. A finn előadók nem mondtak többet, végső érvük ez volt: „Ha a tanár nem motivált a saját tantárgyában, akkor nem tud senkit sem motiválni.” Érdekes vita bontakozott ki, melyet egy olyan kolléga zárt le, aki eddig 3 alkalommal volt továbbképzésen Finnországban, és azt állította, hogy a finnek valóban így tanítanak, és ezekkel az eszközökkel motiválnak. Ezt a gyakorlatban is megtapasztaltuk: a délutáni foglalkozás 3 órakor véget ért, és azt  a feladatot kaptuk, hogy öntevékenyen fedezzük fel sportcentrumot, és használják ki a lehetőségeket. Ezzel nem mindenki élt, de sokan biciklitúrára mentek, átúszták a tavat, szaunáztak, kapcsolatokat építettek ki egymással.

Számomra a kurzus – ki merem mondani –  életre szóló élményt adott.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Ruff Zsuzsanna írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s