a/ Helyhatározók + kérdések
Ebben a tevékenységben pármunkában dolgoztatjuk a gyerekeket.
Két majdnem egyforma, de 5-10 apró különbséget tartalmazó képet adunk nekik. Természetesen nem láthatják egymás képeit. Tegyük fel például,, hogy a képen egy gyerekszoba van, ahol a játékok, könyvek, lámpa, fotel stb. más-más helyen vannak. Kérdéseket kell feltenniük, hogy rájöjjenek mely tárgyak vannak más helyen a társuk képén, és be is kell rajzolniuk azok helyét a saját képükön a társak elmondása alapján.
b/ Helyhatározók + felszólító mód
Két csapatra bontom a csoportot. Mindkét csapat 1-1 tagja kimegy a teremből, a bent maradók pedig labirintust építenek a székekből, A labirintus végén elhelyeznek egy tárgyat (pl. tolltartó). Ezután a kint maradt csapattársaknak bekötjük a szemét, mielőtt a terembe visszajönnének. A cél, hogy a csapatok a lehető legrövidebb idő alatt végig tudják vezetni társaikat a labirintuson, akiknek a végén az adott tárgyat is fel kell venniük.
Ha a bekötött szemű társ hozzáér a székekhez, az hiba (pl. 2 mp plusz időt írunk majd a végeredményhez minden érintésért). Természetesen nem egyszerre vezetik a csapatok a társakat, bár ha van helyünk szimultán pályát építeni… :)) Az időket a célba érésig stopperoljuk, a végén csapatonként összeadjuk.
Ebben az évben több gimis osztályommal is játszottam ezt, nagyon élvezték! Nagyokat nevettünk és közben a menni, fordulni, haladni, megállni, egyenesen, jobbra, balra stb. szavakat egy életre megtanultuk :)))
Na és persze a másodpercek és a tizedmásodpercek is nagyon nagy értéket tudtak képviselni, a szurkolásról már nem is beszélve… mintha csak egy sportversenyen lennénk, a feszült csend, az “edzői” instrukciók és a megérkezés utáni üdvrivalgás váltakozott… :)))
Érdemes 1-2 páros után új pályát építeni, mert ugye a többiek látták az eredetit.
Viszont ha (majdnem) mindenkit szeretnénk megmozgatni, akkor az egész óránk rámegy.
Kissné Szabó Edina gyűjtéséből
Vidám tanár 