A következő játékot először felnőttekkel, tanárokkal játszottam. Elég unalmas volt az aznap délelőtti prezentációsorozat, gondoltam, a saját előadásom előtt feldobom egy kicsit a hangulatot. Szerintem mindenki ismeri azt az érzést, amikor magábafordult, kényelmes nyugalmát valaki megzavarja egy mozgásos játékkal. Én is láttam magam előtt az elhúzott szájakat, de azért végül minden kolléga részt vett a játékban, és nem is bánták meg. Én sem, mert aztán érdeklődő és éber tanárok figyelték az előadásomat.
A játékhoz állítsuk fel a gyerekeket (vagy a kollégákat). Álljanak körbe úgy, hogy az előttük álló hátát látják, és fogják is meg mindkét kezükkel az előttük álló személy vállát. Ezt a pozíciót végig tartani kell, azaz mindent egyszerre csinálnak.
Válasszunk három gyümölcsöt. Legyen most alma, narancs és banán.
Ha azt mondja a játékvezető, hogy “alma”, a játékosok együtt ugranak egyet előre páros lábbal. Ezt néhányszor elpróbáljuk, majd továbblépünk a narancsra. A narancs szó hallatán is páros lábbal kell egyet ugrani, de ez alkalommal hátra. Ezt is elpróbáljuk néhányszor, majd kombináljuk az almával. Ha már jól megy, jöhet a banán. Ha a banán szót hallják a gyerekek, akkor meg kell fordulniuk 180 fokban. (Ehhez a mozdulathoz elengedhetik egymás vállát, de aztán gyorsan újra meg kell fogni.) Ezt is elpróbáljuk, majd a három gyümölccsel kombinálva elkezdjük a játékot. Sok vidámságot nyerünk!
Amikor már egészen jól megy, és úgy tűnik, hogy mindenki érti, mit kell csinálni, és kezd elveszni a kezdeti varázs, új kombinációt dobunk be. Egyszerre, viszonylag gyorsan mondunk három szót, pl. alma, banán, narancs. Észre fogjuk venni, hogy a játékosok elkezdik megismételni a hallottakat, miközben teljesítik a mozdulatokat.
Játszhatjuk a tevékenységet megunásig, de azt a szabályt is hozhatjuk, hogy kiesik a játékból, aki eltéveszti, hogy mit kell csinálni. Így lesz nyertesünk. Az azonban biztos, hogy a többiek sem veszítenek!
Tóth Katalin